Miért írok?
Csodálatos volt a 2020. november 06-ai péntekem! Előzőleg kaptam egy meghívót a 2021-es Békési Kalendárium bemutatójára. Tavaly is pályáztam egy novellával és több fotóval, és a szerkesztő ismét érdemesnek találta a munkámat arra, hogy a kiadványt gazdagítsa.
Az elmúlt nyár közepén egyik nap áttekertem Békésre, hogy készítsek néhány képet az “Apró részletek Békésről” című fotópályázatra. Az alábbi kép kapott helyet a kötetben: https://drive.google.com/file/d/1i8KYhmQM7LduOADo1MliJeeh3yufaxfU/view?usp=sharing
Még aznap megírtam az irodalmi pályázatra a munkámat, amelynek témája a “Múltunk darabkái a jövő építőköveti” címet viselte. Írásom itt olvasható: https://ritablogolniszeretne.blogspot.com/2020/11/nagymama.html
A pénteki könyvbemutató rendezvényén a kalendárium közreműködői mellett a pályázókat is külön jutalmazták. Nem kis büszkeséggel töltött el már maga a tudat, hogy érdemesnek tartották az én munkámat is a megjelenésre. Ráadásul, amikor kimentem, hogy átvegyem jutalmamat a szerkesztőtől, külön megjegyezte, hogy nagyon jó az írásom. Elmondta a közönségnek továbbá ⎼ még a bemutató elején ⎼, hogy számtalan pályamunka érkezett be, de csak a legjobb tizenöt kerülhetett a kötetbe.
Jutalmam egy tiszteletpéldány, egy oklevél, valamint egy ajándékutalvány volt. Külön öröm számomra, hogy írásommal tulajdonképpen ismét pénzt kerestem. Nagyon hálás vagyok ezért! https://drive.google.com/file/d/1ZtbmJZux1GqP7PULlZsoUfXB6L_ZG4pq/view?usp=sharing
Köszönöm mindazoknak, akik eddig is figyelemmel kísérték írói munkámat. Sok-sok tervem van még, és minden erőmmel azon vagyok, hogy meg is tudjam valósítani őket. Persze ehhez türelmet kell gyakorolnom, hiszen az életben mindennek megvan a maga ideje. És hogy miért írok? Egyszerűen azért, mert nem tehetek mást. https://drive.google.com/file/d/1hpjQLDGnhm0lB-ur7k0icE7dkLw1BLd3/view?usp=sharing
Egy sikeres pályázat
Legutóbb beküldött irodalmi pályázatom pozitív elbírálást kapott. Egy írással, valamint fotókkal is indultam. A Békési Kalendárium szerkesztője méltónak találta munkáimat arra, hogy gazdagítsa velük a kiadványt.
Az írás a Családért Alapítvány által kiírt „Szülőföld. Anyaföld. Békés.” című irodalmi pályázatra készült el, és a Békési Kalendárium 2020 című kiadvány közölte.
2019. október 04-én ünnepélyes keretek között átvehettem tiszteletpéldányomat. Hatalmas öröm ez számomra, ám az is boldogsággal tölt el, hogy hamarosan elkészül a mesekönyvem második részének a kézirata! Újfajta illusztráció fogja színesíteni, és ha minden a tervek szerint alakul, akkor még idén kézzel fogható formát kap!
A pályázati munkámról bővebb információ itt látható:
https://drive.google.com/open?id=15apx4jrjveJykIWiqOtJCvDTxqW_ju0w
Beszélgetés Bauer Barbarával
Szavakkal nehéz kifejezni, mennyire boldog voltam, amikor 2018. október 05-én a köröstarcsai Szabó Károly Művelődési Ház és Könyvtárban én beszélgethettem Bauer Barbara írónővel könyvekről, alkotásról, életről.
Bevallom, nagyon izgultam a közönségtalálkozó előtt, hiszen még soha nem interjúvoltam meg senkit. Sokat segített azonban, hogy előtte való nap elmentem a Mezőberényben rendezett író-olvasó találkozóra, melynek végeztével – amikor már csak a könyvtár dolgozói maradtak ott -, szépen lehuppantam az írónő mellé, és bemutatkoztam neki. Annyira kedves és közvetlen volt, és olyan jól elcsevegtünk, hogy rögtön elszállt minden félelmem. Tudtam, hogy jól fog sikerülni a beszélgetésünk. Persze azt is hozzá kell tennem, hogy alaposan felkészültem ám! Amint felkért a tarcsai könyvtár erre a csodálatos feladatra, minden szabad percemet az írónő munkásságának és életének megismerése töltötte ki. És én ezt nagyon élveztem!
Szívből tudom ajánlani Bauer Barbara könyveit minden olyan kedves olvasónak, aki felhőtlen szórakozásra vágyik (Légikisasszonyok trilógia); aki szívesen kalandozik a múltban (A leggazdagabb árva); aki szeretne többet megtudni az élet nagy dolgairól (Vakrepülés, Elsuttogom százszor); vagy aki szereti, ha megérintik a lelkét, és érzéseket csalnak ki belőle (Az élet hangja, Porlik, mint a szikla, Még látlak odafenn).
A találkozóról sajnos nem készült videófelvétel, ám fotók formájában hál’ Istennek meg lett örökítve ez a csodás élmény.
https://drive.google.com/open?id=1rC5e6gtM8HSJpjk8sjs92iNoXCylOXnv
